- Mindenki tudja, hogy mit kell tennie? - kérdezte Max.
Kevesebb mint egy óra múlva, ha minden a terv szerint halad, végleg megszabadulnak Valentitől.
- A zuhany alatt próbáltam. - mondta Maria
- Ezt már ezerszer megbeszéltük, apa. - Isabel válaszolt. - Kérlek, nem mehetnénk vissza a bálba? Mindjárt bejelentik, ki lesz a bálkirálynő, és én ott akarok lenni, úgy tenni, mintha hihetetlenül meglepett és boldog lennék.
- Mi értünk a dolgunkhoz. - tette hozzá Alex. - Menjünk. Nem akarjuk, hogy Isabelle lemaradjon a nagy pillanatról, ugye, Michael?
- Igen. Az szörnyű lenne. - Mondta Michael.
Max megérezte a jázmin illatát, ahogy Liz elsétált mellette. A fiú követte a lányt a parkolón át a tornaterembe. Próbálta nem bámulni, de a lány olyan gyönyörűen nézett ki a ruhájában, hogy képtelen volt erre. És a hosszú lábai, és a vállainak sima bőre, és a fényes, sötét haja. A ruha zöld anyaga megőrjítette. Első pillantásra elég vékonynak, szinte átlátszónak tűnt. Valójában a ruha alá bélést varrtak.
Liz közelében lenni olyan volt, mint a kínzás. Most, hogy majdnem megcsókolta, még rosszabb volt. Már az is elég rossz volt, amikor ránézett, és elképzelte, milyen lenne, ha a karjaiban érezné. De most, hogy tudta, az őrületbe kergette. Bárcsak tudta volna, mit gondol a lány azokról a pillanatokról a parkolóban. Úgy érezte, mintha minden egyes érzés az agyába tetoválva lenne. De végül is lehet, hogy teljesen megfeledkezett róla. Talán csak arra emlékezett, milyen szerencsés volt, hogy megszabadult Kyle-tól.
- Azt kell mondanom, hogy nagyon lenyűgözött a dekoráció. - jelentette ki Alex. - A sárga és barna hullámpapír és a nagy őszi levelek használata a szalagavatóhoz elég merész húzás.
Michael felhorkant.
- Látta valaki Stacey Shanint? - kérdezte Isabel. Kinyújtotta a nyakát, próbált átlátni az előtte állók feje fölött.
- Ott van, a két játékos között. - válaszolt Maria.
Isabel közelebb lépett hozzá.
- Ó, igen. Most már látom.
"Remek. Látni akarom az arcát, amikor bejelentik, hogy én vagyok az idei bálkirálynő."
- Szóval, a pillanat, amire mindannyian vártatok. - Miss Shaffer a tornaterem elején a színpadról jelentette be. A mikrofon hirtelen elhallgatott, és a lány összerezzent. - Az idei bálkirály és bálkirálynő... Liz Ortego és Max Evans.
Isabel úgy állt fel, mintha villámcsapás érte volna.
- Mi van? - kiáltott fel.
- Menjetek oda. - kiáltott fel Maria. Egy kicsit meglökte Maxet.
- Menjünk.
Liz éppolyan csodálkozva nézett, mint Max. Kézen fogta a fiút, és a színpad felé vezette. Miss Shaffer felolvasta a kíséretük nevét, de Max nem tudott koncentrálni. Hogy történhetett ez? Megértette, hogy Liz miért nyert. Liz volt a legszebb lány a suliban, ráadásul teljesen népszerű volt, egyértelműen az elithez tartozott - csak így volt érthető, hogy rengeteg szavazatot kapott. De ki szavazott volna rá?
Felmentek a lépcsőn, és elindultak Miss Shaffer felé. A tornateremben mindenki tapsolt és fütyült. Hallotta, hogy Michael és Alex mindenkinél hangosabban szurkol. Úgy tűnt, élvezik. Végül is nem minden srác akart bálkirály lenni.
Miss Shaffer átnyújtott Liznek egy csokor rózsát, és a fejére tette a barkácsboltban vásárolt strasszos tiarát. Max előrehajolt, hogy a nő rátehesse a koronát. Liz megcsókolta az arcát, és a férfi láthatta, hogy próbál nem kuncogni, mert remegtek az ajkai.
Valami kellemes dallam szólt, és egy reflektor fénysugara megvilágította Lizt és Maxet, elvakítva őket.
- Táncolnunk kell. – suttogta Liz.
Max leugrott a színpadról, és Liz felé nyújtotta a karját. A lány hagyta, hogy a fiú leemelje a padlóra. Kicsit kínosan érezte magát. Szívesen táncolt volna lassú táncot Lizzel kettesben, vagy akár egy nagy tömeg közepén. De a tömeg egy kört alakított ki a tornaterem közepén így, elkezdhettek ketten táncolni.
Liz felnyúlt, és átkaroltalt volna, pattogott és pezsgett volna az ereiben. A derekára tette a kezét. Nem próbálta közelebb húzni a lányt. "Barátok vagyunk" - mondta magában Max.
- Úgy érzem magam, mint egy fagyott jégkocka. - mondta a fiú. Úgy gondolta, könnyebb lesz barátságosan viselkedni, ha beszél. - Vagy mint egy jegesmedve az állatkertben. Mindenki engem néz.
Liz elvigyorodott:
- Miért?
- Mert mindig is én voltam a csendesebb. - válaszolt Max. - Ha egy teljesen ismeretlen lehet a bálkirály, az csak egy vicc lehet, nem igaz?
- Te nem vagy jegesmedve. - Liz elmosolyodott. - Túl jóképű vagy ahhoz is, hogy a Baywatchban szerepelj. - válaszolt.
- Még mindig mindenki azt hiszi, hogy furcsa vagyok.
Max tudta, hogy ez igaz, de soha nem aggódott komolyan emiatt.
- Azt hiszik, hogy nyugodt vagy. - Liz játszani kezdett a tarkóján lévő hajával.
"Hűha. - gondolta magában Max. - Mi ez? Egy lány, aki csak barátkozni akar, tényleg játszhat így a hajaddal?"
- Szerintem csókolóznunk kellene. Az emberek ezt várják - hiszen mi vagyunk a király és a királynő. - mondta Liz. Úgy hangzott, mintha ugratná a fiút, de nem így volt.
Max nem tudta elhinni, mi történik. Liz Ortego azt akarta, hogy megcsókolja.
- Ha tényleg így gondolod... - mondta, örülve, hogy egyáltalán megszólalhatott.
Leengedte a fejét, és a száját az övéhez simította. Liz ajkai szétnyíltak, üdvözölve a fiút, elmélyítve csókjukat. Max nyitva tartotta a szemét. Ha becsukná őket, túlságosan álomnak érezné az egészet.
* * *
- Talán kontaktlencsét kellene szereznem - mondta Stacey Isabelnek. - Mert nem láttalak odafent.
- Te sem voltál ott fent. - Tish Isabel védelmére kelt.
Isabel úgy érezte, mintha egy másik valóságba csöppent volna. A bátyját épp most választották meg a bálkirálynak, Isabel-t pedig kihagyták. Hé, mi a baj ezzel a képpel?
- A mi dalunkat játsszák.
Isabel átnézett a válla fölött, és látta, hogy Alex mögötte áll. "Ne tedd", gondolta. - Csak menj el, kisember. Nincs hozzá kedvem.
- A mi dalunkat játsszák. - Gúnyosan megismételte. - Próbálkozol a Szerelemhajó új évadában?
- Ó - válaszolta Alex. - Ne mondd, hogy nem emlékszel arra, hogy táncoltunk itt, ebben a tornateremben erre a dalra?
"Miért kérdezi, hogy emlékszem-e olyan dolgokra, amik csak álmomban történtek?" Hülye? Vagy beszélt Michaellel?" - gondolta hirtelen.
Észrevette, hogy Stacey és Tish kihallgatja a beszélgetésüket, és meg sem próbáltak úgy tenni, mintha nem lennének ott.
- Oké. Táncolok veled.
- Alázatos szerető rabszolgád köszönetet mond. –válaszolta Alex. A fiú határozottan magához húzta a lányt.
- Hallottad ezt? –kérdezte Isabel. Azt hitte, hogy Alex már elhagyta a tornatermet, mire elkezdett gúnyolódni rajta.
- Igen, hallottam. - mondta Alex. - Azt is hallottam, hogy szeretsz betörni mások álmaiba és szórakozni velük.
- Meg fogom ölni Michaelt.
- Nem akarod tudni, miért nem működött a terved elsőre? - kérdezte Alex.
Isabel hunyorogva bámult rá.
- Milyen terv?
Alex végigfuttatta az ujját a lány ruhája dekoltázsának alsó vonalán a hátán. Libabőr futott végig a bőrén, de nem akarta elterelni a figyelmét.
- Milyen terv? - ismételte meg.
- "Bálkirálynő projekt" - válaszolta Alex. Ujjai feljebb vándoroltak, a lány haja alá csúsztak, és a nyakát simogatták.
Isabel úgy érezte, mintha elveszítené a gondolkodási képességét. Kényszerítette magát, hogy koncentráljon.
- Rám kellett volna szavaznod. Mint a többi srác a suliban.
Alex odahajolt hozzá, és a fülébe súgta:
- Biztos vagyok benne, hogy megtették volna, ha Michael és én nem megyünk ellentámadásba. Visszament az összes srác álmába, hogy megmutassa nekik Isabel Evans másik oldalát.
Isabel visszahőkölt Alex elől, és rábámult.
- Mit értesz ez alatt?
- Mondjuk a legtöbb srác rajta kapta a bálkirálynőt, hogy az orrát piszkálja.
Isabel-nek elakadt a szava.
Alex továbbra is vigyorgott rá.
Nem volt erre szükség. Isabel arra gondolt, hogy dühösen elviharzik. De kezdett rájönni, hogy Alexnek egészen elképesztő kezei vannak - és valahogy látni akarta, mit csinál velük legközelebb
Isabel dühösen nézett Michaelre. Aztán Alex vállára hajtotta a fejét, és becsukta a szemét. Michael felnevetett. Néha jó Izzy-t a helyére tenni.
És aznap este Alexszel lógni is nagyon jó móka volt. Mindenféle ízesítésű chipset megkóstoltak - Michael a sajátját csokoládészószba mártotta -, miközben kitalálták, milyen igazán visszataszító képeket tegyenek Isabel-ről a fiúk álmaiba.
A stratégiai megbeszélést a barlangban tartották, nem pedig valakinek a házában, mert Alex apja is egy bunkó volt.
- Max és Liz elképesztően jól néznek ki együtt. - mondta Maria. - Max úgy néz ki, mint egy szőke viking, Liz pedig, sötét hajú és szemű. - Sóhajtott. - Hát nem romantikus?
- Szóval, egy pasi olyan neked, mint egy két lábon járó kiegészítő? Csak kiválasztod azt, amelyik illik a hajadhoz? Ugye? - kötekedett Michael. - Ha igen, akkor táncolj velem. Nekem sötét hajam van, te pedig majdnem szőke vagy, úgyhogy akár vikingnek is nézhetnél ki. El tudlak képzelni téged egy sisakban, szarvakkal.
Kivezette Mariát a táncparkettre. Csodálatos illata volt. Édes, mint a vanília.
- Biztos vagy benne, hogy nem vagyok túl naiv és ártatlan neked?
Michael bámult rá.
- Hogy érted ezt?
- Egyszer azt mondtad, hogy a saját naivitásom miatt nem érthetem Valenti módszereit, hogy valakit szóra bírjon. - Maria emlékeztette őt.
- Úgy állítod be, mintha valami szörnyűségnek neveztelek volna. - Michael értette a lányt.
- A "naiv" olyan, mint az "aranyos". Egy szó, amelyet a cicákra használnak.
- Nem akarlak megbántani - mondta Michael -, de szerintem még mindig édesen naiv és ártatlan vagy.
Michael közelebb húzta a lányt, és arcát a feje búbjához simította. Hallotta, ahogy a lány halkan felsóhajtott, és odabújt hozzá.
"Mint egy kiscica", gondolta. - Egy aranyos, puha, meleg cica."
Hangosan azonban nem mondta ki.
Michael az órájára nézett. Körülbelül húsz perc volt hátra a tervük kezdetéig. Érezte, hogy a gyomra összeszorul.
- Jól vagy? - mormogta Maria.
- Igen.
Engedte, hogy elernyedjen a lány aurájának izzó kékjében. Igen, jól van. Mert bármi történjék is, nem egyedül fog szembenézni ezekkel az eseményekkel.
A kötelék, amelyet Max a barlangban teremtett hatuk között, nem tűnt el teljesen, még akkor sem, ha már két nap eltelt. Még mindig érezte a többieket maga körül. Olyan volt, mintha végre családra talált volna. És bármit megtenne, hogy megvédje őket — mindannyiukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése